Tűzijáték

Sziasztok!

Még a balatonboglári strandon is könyvet írtam
A lesi fotót készítette: nagybátyám 

Hát, nem is tudom, miről írjak. Rég írtam, mert nem tudtam mi az, amire egy egész bejegyzést érdemes áldozni. Mindenesetre, azt biztosan állíthatom, hogy a Holnap készítése a nyár folyamán sem állt le.

Kár volt ígérkeznem, hogy befejezzük a Holnapot még a nyáron, hiszen (hadd használjak közhelyet) jó munkához idő kell. Hiába szeretném már kijelenteni, hogy "Igen. Kész lett életem első regénye.", nem mindegy, hogy az a regény milyen. Első regényként nagyon fontos a minőség, s számomra ez a szó azt is jelenti, hogy büszkén merem vállalni, hogy egy könyv az enyém. Az "elsőregényes" íróktól nagy az elvárás. Koránt sem szeretném magamat írónak nevezni.

Főváros Állat- és Növénykertben
Kedvencemmel, egy sárkánnyal

Szeretném, hogy az első regényem legyen ütős, jól megírt, minőségi. Legyen tűzijáték.

Persze, nagyon ritka esetekben történik meg, hogy első regény tökéletesre sikerül. Én a maximumot szeretném magamból és a könyvből kihozni. És vissza is értünk. Ehhez kell az idő.

Ha már mást nem ígérhetek meg, legalább azt, hogy nem fogunk leállni a könyvvel. Előbb-utóbb meglesz. (Inkább utóbb, de jobb lenne előbb )

Egyébként elkezdtük Edinával a középiskolát, és nagyon jó, heti 20 spanyolóra, hajtás, doga, számonkérés. Az élet nem áll le. Annyira se, hogy megírj egy könyvet.

A kedvenc fantázia lényes szavazás végső eredménye:
3. helyezett holtversenyben: unikornis és sellő
2. helyezett: sárkány
1. helyezett holtversenyben: tündér/tünde és főnix

Köszi, hogy szavaztatok!

         

Ezt a zenét szoktam hallgatni, ha ki akarom zárni a külvilágot. Ennek a bejegyzésnek a megírása alatt is ez ment a fülesemben. (Kis ötös annak, aki megmondja, hogy hol hallotta már ezt a zenét a Holnappal kapcsolatban!) Relaxáljatok!  És ha ti is olyan maximalisták vagytok, mint én, sose felejtsétek a tűzijátékot. B.

Alighanem nyár van... és nagyon meleg!

Nos, nem mindenki ilyen helyen nyaral /én sem/, de legalább szép kép. :)

Sziasztok, kedves olvasók!
 Nyár van már nálunk, nagyban, nagy a meleg is, meg minden, kell a fagyi meg a banana split. ;) Remélem, valamennyire ti is átvészelitek ezt a hőséget.
Korábban szavazhattatok egy helyszínre, aminek szerepelni kell a Holnapban. Nos, a torony lett a győztes. :) Az igazság az, hogy én is a toronyra szavaztam volna, de természetesen, én kimaradtam.
Nos, jó nyaralást kívánok nektek, legyen szép nyaratok, még jelentkezünk! Puszi! :)

2012 a négyzeten :)

Sziasztok!
Remélem mindenkinek jól telik a nyár eleje, kellemes időjárásban, jó társaságban. :)
Nekünk már csak egy hét és végzünk a sulival! :D
Amiért belekezdtem ebbe a bejegyzésbe az az volt, hogy nemrégiben átléptük a 2000-es számot a látogatók számlálón! :) Reméljük, minél többen jöttök majd még és maradtok is. :)
Már Edináról és rólam is levették a sínt, úgyhogy jöhet a nyár! ;)
Nemsokára jelentkezünk a könyvvel kapcsolatban, addig is szavazzatok, grillezzetek, kiránduljatok, vigyázzatok a kullancsokkal, strandoljatok, és használjátok ki a jó időt! Hiszen...

"Sohasem tudhatod, mit rejt számodra a Holnap!" :)

Katt a képre! :) =>

A baj nem jár egyedül

Igazán jó humora van az életnek, vagy csak talán úgy gondolja, az igazi barátok a bajban sem hagyják egymást egyedül. Lehet, hogy sokkolóan hangzik, de Edina is eltörte az ujját. :(( Bizony, így jártunk. Érdekes lesz az osztálykirándulásunkon a Fertő-tóban fürödni! :D Na, mindegy, lassan lejár a május is, és akkor túlleszünk (nagyjából) minden nehézségen. Már nagyon várjuk a nyarat, hogy "teljes munkaidőben" dolgozhassunk a Holnapon, és megismerjük új osztálytársainkat a Békatáborban! :))) <3

Summer in the city....

Sziasztok! :):):)

Úgy tűnik, hogy most már Magyarországra betört a - némileg ingadozó - nyár. Nagy a hőség, meg minden, és ez nekünk azt is jelenti, hogy nagyooooooon sokat kell tanulnunk most az utolsó időszakban. Például, ezen a héten mindennap dolgozatot írtunk - egyik nap hármat is - és tesiből sem kímélnek. Na, ezt nem azért tettem oda, mert pont akkor törtem el az ujjam - bizony eltört :( /most felmentettek/ - de szegény többiek és Edina is felmérések hosszú sorain kell átküzdeniük magukat.
Ma és tegnap angol nyelvvizsgázni voltam, remélem jó lesz, és megszerzem a B2-t (középfok).
Nos, ne csak panaszkodjunk, hanem lássunk egy jó hírt is: Edinával egy suliban folytatjuk a tanulmányainkat, ugyanis egy gimibe kerültünk! :)))
Még több jó hír, csak így felsorolásszerűen:

• készül a blog frissítése, amint látjátok már egészen haladunk
• készül a második reklám, amiben egy kicsit beletekinthetünk a tartalomba is
• új szavazás, újra beleszólhattok a Holnap kusza történéseibe
• a nyáron elkészül maga a Holnap is!

A szavazásról:

Szeretnénk, ha kiválasztanátok a felsorolt helyszínek közül azt, amelyik számotokra a legérdekesebb. Nos, ezek mind átlagos helyek, /vagy legalábbis egy fantasyban azok/ tehát azt jelöljétek, amelyikről a legszívesebben olvasnátok. Köszönjük a segítséget!

Reméljük, már nagyon várjátok, hogy elkészüljön a könyv, ígérjük nyáron már egészen biztosan készen lesz!

Nyár

Mindjárt itt a nyár vége. De kár! Imádtam ezt a nyarat! És, ahogy a szavazásból láttam, nektek is jól telt! :) Néhány nap és megkezdődik utolsó évünk Edinával az általános suliban. Remélem ez az év is sok meglepetést tartogat!
Így a nyár végére kicsit elkeseredtem. Még ennek az évszaknak az elején megfogadtam, hogy augusztus 31-re készen leszek 260 oldallal. Nos, 11 oldal maradt addig, és én hiszem, hogy ebben az utolsó két napban még sikerülhet annyit megírni. Szurkoljatok!
Tudjátok milyen nap volt tegnap? A fotográfia napja. Erről a  szóról csak nyereményjátékunk jut szembe, amelyre oly kevesen jelentkeztetek, de nem baj, majd legközelebb. Kicsit csalódott vagyok. Így, szavazás nélkül egy képet láthattok majd, és ez lesz természetesen a Hét képe is két hétig. Az ősz első heteiben nézegessétek ezt a képet, és hűsöljetek! Gondoljatok a nyárra!
Remélem tetszik, amit az általunk kreált világról olvashattok. A leírást és térképet mindig találhattok majd a Fantáziafölde nevű modulnál. :) Kattintsatok oda, mert most Westingul is felkerül!
Nos, mit szóltok a dizájnunkhoz? Valószínűleg, ez marad mindig, kivéve, amikor valamilyen ünnep van, akkor majd "felöltjük ünnepi ruhánkat". A képet, a fenyvessel és a házikóval én fényképeztem. Ezen a helyen kirándultam Erdélyben. Gyönyörű volt! Ha tehetitek, ti is látogassátok meg Erdély hegyeit! :)
Most, egy részletet is kaptok, amellett, hogy Westingulról is olvashattok.

***

Éjszaka közepén egy sötét alak jelent meg egy épület előtt. Csak az aki, úgy ismerte még sötétben is a Sugarway lakótelepet, mint a tenyerét, csak az tudta, hogy a könyvtár előtt áll ez az alak. De mivel senki – főleg nem olyan, aki gyakran jár könyvtárba - nem volt ott, ez a sötét alak nyugodtan járkálhatott fel és alá, senki kutyája nem szólt rá.

Az utca két oldalán lámpaoszlopok voltak. Az idegen felemelte a kezét, és alig hallhatóan ennyit súgott: - Non lumen!

Erre a néhány szóra tőle száz méter sugárban minden lámpaoszlopnak kialudt a fénye. Így most már senki semmit sem látott.

Kivéve a sötét alakot. Ő olyan otthonosan mozgott a könyvtár udvarában - és bent is -, mintha minden délutánját ott töltötte volna. Megint néhány szó morgásával kinyitotta a könyvtár ajtaját és belépett. A riasztó meg se nyikkant.

A hatalmas, háromemeletes könyvtár ijesztőnek tűnt volna a sötétben, az óriási, padlótól plafonig érő polcszekrényekkel. Ám az idegen észre se vette ezeket a tényezőket. Elindult az egyik földszinti szekrény felé, ami nem messze volt a saroktól.

Végre odaért. Tarisznyájából kivett egy fénylő könyvet, és egy másik mögé dugta. Néhány polccal lejjebb, pár könyv közé néhány régi pergamenlapot tett, ami teli volt régies kézírással.

Aztán kiment, néhány szóval bezárta az ajtót és az udvar kapuját. Még egyszer szólt és az utca visszanyerte eredeti fényét.

Néhány perc sétával a parkban termett, odament két fához, amiknek a törzse között átfért egy ember.

Kézfején díszelgő gyűrűjét felmutatta, az opálkéken kezdett világítani, csakúgy, mint szíve mellett valami. Majd átment a két fa törzse között és eltűnt, mintha a szél fújta volna el minden egyes sejtjét.

***

Egy idézettel búcsúznék.

Az emberek igen ritkán buknak el - inkább csak felhagynak a próbálkozással.

Dan Millman